Pop, Csajok, Stb.

Olyan jó hogy vége van ennek a hétnek is. Már csak pár óra, és ülök fel a vonatra, aztán lassan megint jön a szokásos hétvégi szüszenet, rádió, barátnő, aztán ott a hétfő hajnal és újra vissza. Az annyira nem jó, de mostmár itt a cégnél is kezdek megszokni. Egész jó. A végén még itt ragadok. Csak mostmár nem ártana valami nyereséget is termelni. Épp ma mondta az egyik munkatársam hogy nem szeretetszolgálat vagyunk, mindenkinek ki kell termelnie a fizetését. Mondjuk igaza van. De ha egyszer nem jön semmi érdeklődő. De azért ma rávettem magam, és válaszoltam a Comeniusos e-mailekre. Ma kezdtem belegondolni hogy egy hét múlva Sakáltanya Party. Ha minden olyan lenne mint ahogy a fejemben van, akkor nincs miért izgulnom, de félek hogy nem úgy lesz. De azért remélem sokan lesznek. Nem kéne befürödni. Aztán meg hétvégén Judit először főz nekem. Kicsit vicces, de csak nem mérgez meg. Na ez a másik. Felhívott ma és elmesélte hogy vissza kell adnia a bálkirálynői koronáját. Ez mekkora faszság. Nincs a gimnáziumnak 500 forintja, inkább visszakér egy fröccsöntött koronát.

A végére két jó hang. Bryan McKnight meg Regina Velasquez.